Vándor-Fohász

Mezőn széllel járó,

Szép lovas vitézek,

Napkeletről tűzvihar

Rohan már felétek.

Átkozott bősz förgeteg,

Földetek eléri,

Holtak, láncra fűzöttek

Jajszava kíséri.

Elhurcoltaknak szavát,

Ha a szél elhozza,

Tudjátok meg, indulni kell

Hosszú vándorútra

Mezőn széllel háló,

Árva-bús legénynek,

Vérbe fagyva őse-magja, s

Otthonai égnek.

Fordítsd ránk szép, napos orcád!

Visszajövél védni bús hazát...

Töltsd el szívünket világgal, az igazak énekét

Sugározd a földön szerteszét!

Szánj meg minket bajunkban!

Elenyészünk végül magunkban!

Erősítsd meg új imáddal, védd az életetét,

Bús népednek vezesd gyermekét!