Komámasszon

Az uramnak ördög bújt a bocskorába,

Három hete hogy iszik a korcsmába’,

Haza-haza jövöget, engem jól megvereget,

Komámasszony,

Haza-haza jövöget, engem jól megvereget,

Komámasszony.

Komámasszony, meg ne mondja az uramnak,

Hogy eladtam a zabomat a bírónak,

Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel,

Komámasszony,

Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel,

Komámasszony

Komámasszony, meg ne mondja az uramnak,

Hogy eladtam a kakasom a tyúkásznak!

Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte,

Komámasszony,

Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte,

Komámasszony

Komámasszony, szaladjunk le a pincébe,

Üljünk fel a boroshordó tetejére,

Fúrjuk ki az oldalát, mind igyuk a bor javát,

Komámasszony,

Fúrjuk ki az oldalát, csapjunk mi egy figurát,

Komámasszony.

Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába,

Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála,

Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása.

Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa,

Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója.

Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.

Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.

Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába,

Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála,

Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása.

Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa,

Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója.

Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.

Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája,

Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.